Pléh Csaba

Central European University

vispleh@ceu.edu

 

A budapesti egyetemek és a többi nagyvárosi egyetem kapcsolata és súlya a magyar pszichológiában  

Az előadás  a konferencia általános témájának megfelelően azt elemzi, hogy milyen átfogó regionalizációs folyamatok vezetnek a nagyvárosokban a pszichológia egyetemi  megjelenéséhez, hogyan verbuválódott a tanári kar, milyen tényezők játszottak bele helyi integrálódásába, szakmai profiljaikba és teljesítményükbe.  A centralizált, főváros központú  egyetemi és értelmiségi hierarchia világában a „vidéki egyetemeknek” van egy sajátos innovatív,  alternatív tartalmi    jelentősége ugyanakkor a fővárosnak  komoly presztízs alapú centrifugális vonzó szerepe. Gondoljunk például az idegtudományban a  Szentágothai  iskola kialakulására Pécsett, majd budapesti diffúziójára. A magyar egyetemi városokban a pszichológiát tekintve javarészt fordított folyamat ment végbe.   A sok létrejövő egyetemi program centripetálisan Budapestről vonzott oktatókat, s az izgalmas kérdés éppen ezek helyi integrációja.   Megpróbálom osztályozni az ebbe a folyamatba az egyéni sorsok tényezőin túl belejátszó központi szándék, egyéni oktatási kiszorítottság  érzés és újító mondanivaló keresés,  vallási hovatartozás, politikai irányultság tényezőket. Az uralkodóan centripetális folyamatok mellett néhány centrifugális példát  (feljövés Pestre) is bemutatok. Három szempontból  elemzem a folyamatok eredményét. A képzési volumenek és profilok alakulása,  a tudományos  arculat és iskolák létrejötte, és a szakmai színvonal (publikációk, nemzetközi együttműködések) a folyamatok  lehetséges értékelési szempontjai.     

A pszichológia tudomány kibontakozása a Kolozsvári egyetemen

Az előadás az 1872-ben alapított önálló Kolozsvári Egyetemen (későbbi nevén Ferenc József Tudományegyetemen) a  pedagógia  és a  filozófia tárgyak keretében folyó lélektani oktatás előzményeiről, hagyományairól, s főleg a kísérleti megközelítés kezdeteiről szól az egyetem 1919/20-ban való román felszámolásáig tartó időszakban. Wilhelm Wundt lipcsei kísérleti pszichológiai laboratóriuma mintájára az egyetemen ujjonan létesített ideg-elmekortani és törvényszéki tanszékére kinevezett Lechner Károly alapított laboratóriumot. Az előadás elsősorban az első pszichiáter pszichológus tevékenységével, az önálló filozófia rendszert kidolgozó Böhm Károly munkájával és magántanárának, Palágyi Menyhértnek, Lechner laboratóriumában végzett reakcióidő-mérési kísérletével foglalkozik.

The Skinny Title

Séra László

Pécsi Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet 

serlasz43@gmail.com

A szegedi pszichológia elfeledett története

A szegedre menekült Ferenc József Tudományegyetemen jött létre elsőként egyetemi pszichológiai intézet Magyarországon 1929-ben, és itt történt meg legutoljára a vidéki képzőhelyek sorában a pszichológia szak akkreditációja 2000-ben.  Hogy lett az elsőből az utolsó?  A szegedi pszichológia története eklatáns példája annak, amit Pléh Csaba a tradíciók sorozatos megtöréseként és a felejtés tradíciójaként ír le a magyar pszichológia történtének vonatkozásában. A szegedi pszichológia történetében éles határvonalat húz a II. Világháború, és az azt követő kommunista hatalomátvétel. Ez előtt országosan jelentős pszichológia műhely működött itt Várkonyi Hildebrand Dezső, majd Bognár Cecil Pál vezetésével.  A világháborút követően sok eredmény megsemmisült, és csak a nagyon lassú visszatérés volt lehetséges, terhelve a felejtés minden szimptómájával.  Az előadás a következő kérdésekre keresi a választ: Mi volt a világháború előtti szegedi pszichológia jelentősége, azaz: mi az az érték, ami a felejtés ádozata lett? Továbbá, miért és hogyan került mindez a feledés homályába?  Mik voltak és hogyan működtek a felejtés – és az emlékezni akarás - mechanizmusai? A hazai okok mellett a német és a lengyel pszichológia párhuzamos történetének felvillantásával kísérlem meg a válasz körvonalazását.

Szokolszky Ágnes

SZTE BTK Pszichológiai

Intézet

szokolszky@gmail.com

Pedagógia és pszichológia történeti kapcsolata a szegedi egyetemen

 

Az előadás a szegedi egyetemen folyó tanárképzés történetében megjelenő és annak intézményesülő rendszerébe beépülő pedagógiai és a pszichológiai jellegű tudástartalmak jellemzőit kívánja áttekinteni és elemezni.  A vizsgált időszak a kolozsvári egyetem alapításának évétől (1872) az 1950-es évek végéig terjed. Kutatásunkban nyomon követjük a tanárképzés szervezeti struktúrájának változásait, a tanárképző intézet létrejöttének okait, szerepét a képzés szervezéséven, majd a képzés bölcsészkarhoz rendelését és ennek következtében lezajló tartalmi –szervezeti átalakulását az 1950-es években. A kutatás primer forrásai: a korabeli egyetemi kurzusok tematikái, tanrendek, képzési koncepciók kordokumentumai, valamint egyes kurzusok esetében a fennmaradt előadásszövegek képzik.

Pukánszky Béla

SZTE JGYPK Gyógypedagógiai Intézet

,bela@pukanszky.hu 

Takács István

Miskolci Egyetem BTK

istvan.takacs.dr@gmail.com

Várkonyi Hildebrand Dezső és Vértes O. József szakmai, baráti kapcsolata (1932-1947)

 

Várkonyi Várkonyi Hildebrand Dezső és Vértes O. József szakmai, baráti kapcsolatának levélváltásukban fellelhető elemei Várkonyi tisztességes, segítő attitűdjét mutatják. Azonos érdeklődésükre, a pszichológia iránti elkötelezettségükre támaszkodva – a szakmapolitikai, történelmi bizonytalanságok dacára – Várkonyi következetesen dolgozott azért, hogy az 1919 évi történtek okán meghurcolt Vértes O. elfoglalhassa méltó helyét a tudományos életben. Vértes O. József a gyógypedagógia oldaláról talált rá a pszichológia fontosságára. Mestere, később munkatársa, Ranschburg Pál révén pszichológiai tudását a fogyatékos gyermekek ellátásában kamatoztatta. A 20. sz. elejének viharos politikai-társadalmi eseményei következtében életútja zaklatottá, nehezítetté vált. Ebben a miliőben Várkonyi Hildebrand Dezső odaadó érdeklődéssel figyelte Vértes O. József munkásságát, s az utókorra maradt levelezésük számos tudománytörténeti adalékkal gazdagíthatja pszichológia-történeti ismereteinket. Az 1930-as, ’40-es évekből származó levélváltás szakmatörténeti elemeinek bemutatására vállalkozik az előadás.

Várkonyi Hildebrand, a szegedi Kerti Iskola megalapítója 

 

Várkonyi Hildebrand, a szegedi Ferenc József Tudományegyetem II. Pedagógiai-lélektani Tanszékének professzora nem csak a pszichológia terén alkotott maradandót, de magáénak mondhatja Magyarország egyik – saját korában kuriózumnak számító - modern elméleti alapokon álló, korszerű metódusokat alkalmazó magániskoláját, az újszegedi Kerti Iskolát is. Kutatásom során levéltári források alapján rekonstruáltam Várkonyi Szegedre kerülésének hátterét, a párhuzamos tanszékek létrehozásának történetét, valamint szintén primer források alapján állítottam össze Dolch Erzsébet – a Kerti Iskola vezetőjének, Várkonyi tanítványának és munkatársának - életútját személyes emlékei, tárgyai, iskolai anyakönyvek, leckekönyvek, önéletrajzok, levelek, fényképek segítségével. A Kerti Iskola módszereire irányuló kutatásom fő forrása Dolch Erzsébet 1938-ban megjelent doktori disszertációja volt. Dolch Erzsébet sokrétű pedagógiai tudása és az „új pedagógia” iránti érdeklődése lehetővé tette, hogy 1936-1940 között a Várkonyi Hildebrand saját jövedelméből finanszírozott újszegedi Kerti Iskola vezetője legyen. Előadásomban Várkonyi életútjának rövid összefoglalása, és Szegedre kerülésének részletes bemutatása mellett Dolch Erzsébet emlékei alapján mutatom be a Kerti Iskola mindennapjait, azt a modern módszertant, amely a Budán működő Családi Iskola és Új Iskola mellett a Kerti Iskolát hazánk harmadik legnagyobb jelentőségű „új iskolájává” tette.

Fizel Natasa

SZTE JGYPK

Szociálpedagógus-képző Tanszék

natasa@jgypk.szte.hu

Klein Sándor

Pécsi Tudományegyetem, 

professzor emeritus

sandor.klein@shl.hu

Tanulóközpontú tanárképzés a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Pszichológia Tanszékén, az 1980-as években. Hogyan került Carl Rogers Szegedre?

 

Hat évig (1982-86) voltam a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Pszichológia Tanszékének vezetője. Több mint fél évszázada tanítok hazai felsőoktatási intézményekben, s ebből a legnagyobb „kaland” kétségtelenül ez a hat év volt. Ez idő tájt ismerkedtem meg Carl Rogers személyközpontú megközelítésével. Meggyőződésemmé vált, hogy a pszichológia tantárgynak csak akkor van létjogosultsága a tanárképzésben, ha lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy a tanárjelöltekből „jó tanárok” váljanak. És hogy milyen a jó tanár? Őszinte, elfogadó és megértő – mondja Rogers. Ezeknek a tulajdonságoknak a fejlesztésével igyekeztünk hozzájárulni munkatársaimmal, Szenes Mártával, Bácskai Erzsivel, Bauer Edittel, a tatai Színes Iskola alapítójával, Elekes Mihállyal, és a munkámat fenntartásai ellenére mindenben támogató Farkas Katalinnal. Nagy jelentőségű volt, hogy az 1980-as évek elején – közepén Carl Rogers és munkatársai részvételével nagyszabású nemzetközi találkozókat tartottunk Szegeden, melyeken sokat tanulhattunk.

A debreceni egyetem orvos- és bölcsészkarán művelt pszichológia 1950 előtt

A Debreceni Tudományegyetemen már a XX. század első felében mind a bölcsészettudományi, mind az orvostudományi karon magas szintű pszichológiai kutatás folyt, és a korabeli oktatásba is be tudtak vinni korszerű pszichológiai tartalmakat. Az ideg- és elmeklinika professzora, Benedek László, a Magyar Pszichológiai Társaság elnöke volt 1931-1932 között, egy másik a debreceni pedagógiaprofesszor, Mitrovics Gyula pedig alelnöki tisztet töltött be. Benedek egyik magántanára, Máday István a magyar individuálpszichológia megteremtőjének és Adler leghűségesebb tanítványának tekinthető. Benedek másik magántanára, Pap Zoltán pedig a tömeglélektan kutatója és a pszichiátriai előadások folytatója volt. Két pedagógiaprofesszor ugyancsak letette a névjegyét a magyar pszichológiában. Mitrovics Gyula munkássága leginkább a XIX. század végi német kísérleti pszichológia irányvonalát követte. Mitrovics utóda, Karácsony Sándor viszont maga konstruált társaslélektant. Mindezek alapján megállapítható, hogy Debrecen sem maradt le a pszichológia művelésében más vidéki kultúrközpontok mögött, bár a két világháború közötti debreceni pszichológia eredményeinek nagy része jó ideig a tudománytörténeti emlékezetvesztés áldozata volt. 

Mudrák József

Debreceni Tudományegyetem

mudrak.jozsef@unideb.hu

Vincze Tamás

Debreceni Tudományegyetem

tamvincze@freemail.hu 

Hunyady György

Eötvös Loránd Tudományegyetem 

hunyady.gyorgy@ppk.elte.hu

Pszichológiai intézet és szakindítás a debreceni egyetemen az 1970-es években

Az ELTE kizárólagos szerepét a pszichológusképzésben a debreceni szakalapítás törte meg. Ez feltehetően a szakterület fejlesztésének országos terveiből következett, aminek helyi támaszát főként az jelentette, hogy Kelemen László, a pedagógiai pszichológia professzora volt vidéken a lejobb helyzetben tudományos kvalifikációját és egyetemi rangját tekintve.  Az ELTE-modellt követő tanterv valóra váltásának legnagyobb gátja a felkészült oktatók helyi hiánya volt, amit középtávon is csak részfoglalkozású, de szakmailag markáns egyéniségekkel sikerült - sajátos csoportdinamikai helyzetben - kipótolni. A debreceni szak kiszélesítette, színesebbé tette a pszichológus hallgatók társadalmi merítési bázisát, s utóbb az itt képzett fiatalok bevonása tette lehetővé a szakterület szervezeti stabilizálódását. Az intézeti önállóságot az országos trenddel és a helyi ellenállással szemben kellett kiharcolni, megnyitva a fokozatos szervezeti differenciálódás útját.

A Pszichológiai Intézet alapítása és a szakindítás Pécsett          

                                                

A pécsi egyetemet 1367-ben alapították, de modern története az 1912-ben alapított pozsonyi magyar királyi Erzsébet Tudományegyetemmel (ETE) fonódott össze. A trianoni békediktátum miatt ugyanis az ETE elhagyni kényszerült Pozsonyt, és Pécsre költözött. Szegedet és Pécset összekötő szál, hogy 1924–1929 között Várkonyi Hildebrand az ETE könyvtárának igazgatójaként működött, itt volt egyetemi magántanár, majd 1929-ben innen nevezték ki a szegedi egyetem Pedagógiai-Lélektani Tanszékének élére. A világháborús események visszavetették a bölcsészképzést. 1945 után az akkori politika előnyben részesítette egy pedagógiai főiskola létrehozását - a Várkonyi tanítvány Kelemen László vezetésével - a bölcsészkar visszaállításával szemben. A Pszichológia Tanszék 1960-ban alakult az egykori Pécsi Tanárképző Főiskolán Domján Károly vezetésével, feladata a tanárképzés elméleti alapozása volt. Eközben Pécsett komoly tudományos műhelyek működtek: a Grastyán vezette Élettani Intézet, a Pszichiátriai- és Neurológiai Klinikák, a Megyei Mentálhigiénés Intézet és a Kézdi Balázs vezette „Szigetvári Iskola”, amelyek léte mind hozzájárult ahhoz, hogy 1992-ben az országban harmadik képzőhelyként megindulhatott a pszichológia szak, 20 fővel, Az induló szak klinikai orientációja Kézdi Balázs nevéhez volt köthető. A szak óriási fejlődése László János vezetése alatt ment végbe. A Pszichológiai Intézet 1999-ben alakult meg. Az előadás ezt a történeti ívet tekinti át.

Révész György

Pécsi Tudományegyetem

revesz.gyorgy@pte.hu 

Vajda Zsuzsanna 

Károli Gáspár Református Egyetemi

vajdazsuzsanna@gmail.com 

A Megismételhető-e a pszichológia szak létesítése Szegeden? A replikációs válság margójára

A  pszichológia szak létesítésére Szegeden több mint két évtizeddel ezelőtt került sor. Előadásomban röviden felidézem a szakalapítás külső és belső körülményeit, személyes ambícióimat és a pszichológusképzés megvalósulásáig vezető utat.  A képzés elindításához az 1990-es évek derekán különlegesen kedvezőek voltak a feltételek: a pszichológia népszerűsége, a felsőoktatás és intézményeinek a helyzete, az akkor még József Attila Tudományegyetem vezetése. Ma is működő, népszerű képzés alapjait sikerült lerakni, annak ellenére, hogy az elmúlt negyedszázad során sok minden megváltozott, egyebek között a vidéki városok és a főváros viszonyában, a felsőoktatásban, és nem utolsó sorban a pszichológia tudományában és alkalmazásában is. Érdemes feltenni a kérdést: mennyiben teljesültek akkori terveink és reményeink a képzés célját, tartalmát, és a gyakorlatot illetően?  Melyek azok a feltételek, amelyekre egy mai szakalapítónak tekintettel kellene lennie?      

© 2023 by Under Construction. Proudly created with Wix.com

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now